- Öltöznöd kéne álomszuszék. - mondta fintorogva. Kicsit kómásan ültem fel a kanapén, majd a hajamba túrtam.
- Hova megyünk? - ásítottam fáradtan. Nem tettszett, hogy kirángatott a legjobb haverom a csodálatos álomvilágból, ahol a jelennel ellentétben Amyvel lehettem, megcsókolhattam, megölelhettem, és érezhettem az illatát. Hiányzott a szeme, érintése és mindene ami vele volt kapcsolatos.
- Bulizunk egy jót.
- A múltkori buli is a kapcsolatomba került.
- Lazulnod kell Nick. - mondta komolyan
- Lehet igazad van . - féltem neki beismerni, hogy tényleg nem ártana egy buli, elvégre kicsit beteges, hogy Amy párnáját ölelgetem. - De nincs alkohol!
- Bocs, hogy elvittelek sörözőbe a legénybúcsú után..
- Már mindegy. - morogtam, majd a szobámban átöltöztem. - Emberek, vagy farkasok?
- Emberek. - vigyorgott, majd kiment az ajtón. Miután bezártam mindent én is beültem a kocsiba. Gondolataim nagy részét Amy foglalta el, de próbáltam az útra koncentrálni, illetve arra amit Zack mond, de nem nagy sikerrel.
A zene hangosan dübörgött, miközben lányok simultak hozzám tánc közben. Nem gondoltam volna, hogy egy házibuli is lehet ilyen intenzív. Alkohol illatának mindössze csak kicsit volt érezhető néhány helyen. Egy szőke lánnyal táncoltam, majd elküldött a konyhába egy italért, természetesen mentem.
A konyhában ledermedtem amikor megláttam egy magas alakot, és előtte egy alacsonyabb törékeny női alakot. A férfi erősen fogta a lány derekát, ujjai hegye a bőrébe mélyedtek. Eleinte nem vettem róla különösebben tudomást, de mikor ismét odanéztem észrevettem, hogy valami nem stimmel. A fiú halkan suttogott a lány fülébe, aki a falnak volt szorítva..És akkor rájöttem, hogy mi nem stimmelt. Bár a lányt nem láttam tisztán, de észrevettem, hogy remeg. Félt. Megkocogtattam a fiú vállát, aki megfordult, így pontosan velem szemben állt. Nem lehetett sokkal fiatalabb nálam, de kinézetéből rögtön megtudtam, hogy cseppet sem olyan erős mint én.
- Valami gond van haver? - nézett a szemembe. A fiú válla fölött elnéztem, és észrevettem a lányt, aki ügyetlenül ácsorog a magassarkújában, és sötétkék ruháját piszkálta, ami karcsú alakjára simult. Alsó ajkát harapdálta, és zöld szemeivel engem nézett. Alacsonyabb volt Amynél, és sebezhetőbbnek is látszott, haja is hosszabb volt, és koromfekete.
- Elkérhetem a partnerét egy táncra? - néztem a srácra aki megrázta a fejét, majd ismét a lány felé fordult, és beszélt hozzá. A lányra néztem, aki rám pillantott, majd a földet kezdte pásztázni. Megragadtam a fiú vállát, és megfordítottam
- Hagyd békén öcsi.- néztem a szemébe komolyan, mire jobb öklével beleütött egyet az állkapcsomba. Az ütés eleinte fájt egy kicsit, de közel sem annyira, mint eddigi sebesüléseim.
- Ez nagy hiba volt. - vigyorogtam gúnyosan, majd megütöttem kicsit erősebben mint amennyire akartam, így a fiú a földre rogyott. Az orrát fogta, és felnézett rám..
A lányra néztem, aki ijedten nézett engem, majd megragadtam a kezét, és magam után vonszoltam. Nem törődtem a tiltakozásával, és kimentem vele a kocsimhoz.
- Hagyjál már békén. - visított, de senki nem hallotta, nevetséges volt, hogy azt hitte valaki megmentené akkor, ha bántani akarnám. Esélye sem lenne menekülni, főleg mert törékeny, és karcsú alakjában annyi erő sincs, mint egy ágban feltehetőleg. - Engedj már el!
- Ne visíts, mert bántja a fülem.- morogtam, és a szemébe néztem. Zöld szemei csillogtak, tisztán lehetett benne látni, hogy próbál erős lenni, de nagyon fél.- Hazaviszek.
- Nem akarom. Egyedül is hazatudok menni!
- Nem nem tudsz, mert akár most helyben megerőszakolhatnálak, és nem tudnál ellene semmit sem tenni.
- Miért nem?
- Mi miért nem?
- Miért nem erőszakolsz meg? Megkínzol, esetleg megölsz? - suttogta a szemembe nézve.
- Nem tudom. - motyogtam - Csak hazaviszlek, és ennyi. - morogtam, majd beültem a kocsiba Zack mellé. A lány beült a hátsóülésre, és csendben bámulta a lábát.
Miután a lány megmondta a címét több percig csendben ültünk. A lányt megrémítettem, sőt..Halálosan fél tőlem azok után, hogy pépesre törtem a támadója orrát csupán egy ütéssel. De ha tudná mi vagyok, akkor tudná, hogy visszafogtam magam..De nem tudja, és nem is tudhatta meg.
- Hogy hívnak aranyom? - kérdezte Zack az utat figyelve.
- Lia..- suttogta.
- Én Zack vagyok. Az őrült meg mellettem Dominick. - mondta nyugodtan Zack.
Egy több emeletes panelház előtt álltunk meg a kocsival, mire Lia szótlanul kiszállt a kocsiból, és bement a házba. - Nem köszönte meg a fuvart.
- Nem gond. - mondtam halkan.
- Nem olyan mint Amy, de be kell vallani eléggé aranyos az ártatlanságával.
- Szeretem Amyt, Zact! - néztem rá komoran
- Megvan még az ajándéka?
- Igen. Nem adtam oda..- mondtam. Amy születésnapjára egy nyakláncot vettem neki, amin egy farkas medál lógott, hogy sose felejtsen el. De már fölöslegesnek találtam neki az ajándékot, mert valószínűleg elakar felejteni. Én is ezt tenném a helyébe..
- Hova megyünk? - ásítottam fáradtan. Nem tettszett, hogy kirángatott a legjobb haverom a csodálatos álomvilágból, ahol a jelennel ellentétben Amyvel lehettem, megcsókolhattam, megölelhettem, és érezhettem az illatát. Hiányzott a szeme, érintése és mindene ami vele volt kapcsolatos.
- Bulizunk egy jót.
- A múltkori buli is a kapcsolatomba került.
- Lazulnod kell Nick. - mondta komolyan
- Lehet igazad van . - féltem neki beismerni, hogy tényleg nem ártana egy buli, elvégre kicsit beteges, hogy Amy párnáját ölelgetem. - De nincs alkohol!
- Bocs, hogy elvittelek sörözőbe a legénybúcsú után..
- Már mindegy. - morogtam, majd a szobámban átöltöztem. - Emberek, vagy farkasok?
- Emberek. - vigyorgott, majd kiment az ajtón. Miután bezártam mindent én is beültem a kocsiba. Gondolataim nagy részét Amy foglalta el, de próbáltam az útra koncentrálni, illetve arra amit Zack mond, de nem nagy sikerrel.
A zene hangosan dübörgött, miközben lányok simultak hozzám tánc közben. Nem gondoltam volna, hogy egy házibuli is lehet ilyen intenzív. Alkohol illatának mindössze csak kicsit volt érezhető néhány helyen. Egy szőke lánnyal táncoltam, majd elküldött a konyhába egy italért, természetesen mentem.
A konyhában ledermedtem amikor megláttam egy magas alakot, és előtte egy alacsonyabb törékeny női alakot. A férfi erősen fogta a lány derekát, ujjai hegye a bőrébe mélyedtek. Eleinte nem vettem róla különösebben tudomást, de mikor ismét odanéztem észrevettem, hogy valami nem stimmel. A fiú halkan suttogott a lány fülébe, aki a falnak volt szorítva..És akkor rájöttem, hogy mi nem stimmelt. Bár a lányt nem láttam tisztán, de észrevettem, hogy remeg. Félt. Megkocogtattam a fiú vállát, aki megfordult, így pontosan velem szemben állt. Nem lehetett sokkal fiatalabb nálam, de kinézetéből rögtön megtudtam, hogy cseppet sem olyan erős mint én.
- Valami gond van haver? - nézett a szemembe. A fiú válla fölött elnéztem, és észrevettem a lányt, aki ügyetlenül ácsorog a magassarkújában, és sötétkék ruháját piszkálta, ami karcsú alakjára simult. Alsó ajkát harapdálta, és zöld szemeivel engem nézett. Alacsonyabb volt Amynél, és sebezhetőbbnek is látszott, haja is hosszabb volt, és koromfekete.
- Elkérhetem a partnerét egy táncra? - néztem a srácra aki megrázta a fejét, majd ismét a lány felé fordult, és beszélt hozzá. A lányra néztem, aki rám pillantott, majd a földet kezdte pásztázni. Megragadtam a fiú vállát, és megfordítottam
- Hagyd békén öcsi.- néztem a szemébe komolyan, mire jobb öklével beleütött egyet az állkapcsomba. Az ütés eleinte fájt egy kicsit, de közel sem annyira, mint eddigi sebesüléseim.
- Ez nagy hiba volt. - vigyorogtam gúnyosan, majd megütöttem kicsit erősebben mint amennyire akartam, így a fiú a földre rogyott. Az orrát fogta, és felnézett rám..
A lányra néztem, aki ijedten nézett engem, majd megragadtam a kezét, és magam után vonszoltam. Nem törődtem a tiltakozásával, és kimentem vele a kocsimhoz.
- Hagyjál már békén. - visított, de senki nem hallotta, nevetséges volt, hogy azt hitte valaki megmentené akkor, ha bántani akarnám. Esélye sem lenne menekülni, főleg mert törékeny, és karcsú alakjában annyi erő sincs, mint egy ágban feltehetőleg. - Engedj már el!
- Ne visíts, mert bántja a fülem.- morogtam, és a szemébe néztem. Zöld szemei csillogtak, tisztán lehetett benne látni, hogy próbál erős lenni, de nagyon fél.- Hazaviszek.
- Nem akarom. Egyedül is hazatudok menni!
- Nem nem tudsz, mert akár most helyben megerőszakolhatnálak, és nem tudnál ellene semmit sem tenni.
- Miért nem?
- Mi miért nem?
- Miért nem erőszakolsz meg? Megkínzol, esetleg megölsz? - suttogta a szemembe nézve.
- Nem tudom. - motyogtam - Csak hazaviszlek, és ennyi. - morogtam, majd beültem a kocsiba Zack mellé. A lány beült a hátsóülésre, és csendben bámulta a lábát.
Miután a lány megmondta a címét több percig csendben ültünk. A lányt megrémítettem, sőt..Halálosan fél tőlem azok után, hogy pépesre törtem a támadója orrát csupán egy ütéssel. De ha tudná mi vagyok, akkor tudná, hogy visszafogtam magam..De nem tudja, és nem is tudhatta meg.
- Hogy hívnak aranyom? - kérdezte Zack az utat figyelve.
- Lia..- suttogta.
- Én Zack vagyok. Az őrült meg mellettem Dominick. - mondta nyugodtan Zack.
Egy több emeletes panelház előtt álltunk meg a kocsival, mire Lia szótlanul kiszállt a kocsiból, és bement a házba. - Nem köszönte meg a fuvart.
- Nem gond. - mondtam halkan.
- Nem olyan mint Amy, de be kell vallani eléggé aranyos az ártatlanságával.
- Szeretem Amyt, Zact! - néztem rá komoran
- Megvan még az ajándéka?
- Igen. Nem adtam oda..- mondtam. Amy születésnapjára egy nyakláncot vettem neki, amin egy farkas medál lógott, hogy sose felejtsen el. De már fölöslegesnek találtam neki az ajándékot, mert valószínűleg elakar felejteni. Én is ezt tenném a helyébe..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése